Steve Wozniak nevét kevesen ismerik, miközben a technológiai világ egyik élő legendája. Az Apple egyik alapítója, feltaláló, elektromérnök, informatikus és filantróp. Steve Wozniak vagyona körülbelül 140 millió dollárt tesz ki, ami messze elmarad a technikai óriások gazdagságához.
“Woz” sohasem a pénzt hajszolta, de így is milliomos lett. Számos céget alapított, néhány vállalatba befektetett az évek során, de bevételét ma már elsősorban az előadói díjakból egészíti ki.
Ebben a cikkünkben megpróbáljuk bemutatni a lengyel gyökerekkel rendelkező kaliforniai zseni életét, aki vagyona nagy részét jótékony célokra adományozta. Olyan kult-tárgyak fűződnek a nevéhez, mint például az Apple első számítógépe, amit teljes egészében ő tervezett és épített kézzel.
Hogyan áll össze Steve Wozniak vagyona?
Nagyon leegyszerűsítve, Steve Wozniak vagyona legnagyobb részben befektetéseiből származik. Az üzletember portfóliója nagyon széles, jelentős része azonban továbbra sem kerül nyilvánosságra. Van érdekeltsége különböző vállalatokban, ingatlanokban, részvényekbe és autókba is fektetett, de érdeklik a kriptovaluták is.
| Vagyon vagy jövedelemforrás | Hozzájárulás a nettó értékhez |
| Apple részvények | 15 millió $ |
| Fizetés a Hewlett-Packard-tól | 5 000 $ évente |
| Fizetés az Apple-től | 2 600 $ évente |
| Előadások díjai | 50 000 – 100 000 $ között |
| Részvények további cégekben | N/A |
| Autógyűjtemény | 9+ millió $ |
| Ingatlanok | 9+ millió $ |
| Teljes vagyon | 140 millió $ |
Steve Wozniak élete: a kezdetek
Steve Gary Wozniak a kaliforniai San Jose-ban született 1950. augusztus 11-én született.
Édesapja, Francis Jacob “Jerry” Wozniak lengyel bevándorló volt, aki 7 éves korában érkezett az USA-ba. Jerry Wozniak mérnökként dolgozott a Lockheed Corporation repüléggyártó vállalatnál.
Édesanyja, Margaret Louise Wozniak (született: Kern) német és angol származású volt. Steve Wozniaknak két testvére van, Leslie és Mark.
A cupertinói Homestead High School középiskola elvégzése után Steve Wozniak a University of Colorado Boulder egyetemre kezdett járni. Egy év után azonban kirúgták a felsőoktatási intézményből, miután meghackelte az egyetem számítógépes rendszerét.
1969-ben Wozniak így visszatért a San Francisco öböl környékére, ahol ismét beiratkozott a cupertinói De Anza College állami főiskolába. Két évvel később átiratkozott a híres University of Californiára.
1971-ben a Berkeley-i egyetemen Bill Fernandez barátjával egy autodidakta mérnöki projekt keretében megtervezte majd megépítette első számítógépét.
Steve Wozniak vagyona: Az első személyi számítógéptől napjainkig
Wozniak 1971-ben végül úgy döntött, hogy otthagyja a Berkeley-t, lemondva a diploma megszerzéséről. A Hewlett-Packardnál (HP) állt munkába, ahol számológépeket készített a vállalat számára.
Bill Fernandez ugyanebben az évben mutatta be neki Steve Jobs-ot, akivel egy középiskolába járt, ugyanabba ahol korábban Wozniak is tanult.
Steve Wozniak így emlékszik vissza a számítástechnika későbbi két nagy alakjának a megismerkedésére:
“Először az én főiskolai éveim alatt találkoztunk 1971-ben, míg Jobs középiskolás volt. Egy barátom azt mondta: “Találkoznod kellene Steve Jobs-szal, mert szereti az elektronikát és a csínytevéseket.” Így hát bemutatott minket egymásnak.”
Jobsszal végül a HP-nél is dolgoztak együtt egy rövid ideig, ezalatt jó barátok lettek, innentől számítható az együttműködésük kezdete.
Wozniak “blue box-okat” kezdett gyártani. A kék dobozok olyan elektronikus eszközök, amik segítségével díjfizetés nélkül lehetett távolsági telefonhívásokat kezdeményezni az USA-n belül. A Wozniak által összeállított szerkentyűket Jobs értékesítette. Közel kétszáz darabot tudott eladni belőlük eszközönként 150 dollárért, a nyereségen pedig megosztoztak. Steve Jobs életrajzában később úgy fogalmazott, hogy ha nem lettek volna Wozniak blue box-ai,akkor “nem létezett volna az Apple” sem.
Steve Jobs 1973-ban kezdett el dolgozni egy arcade játékokat készítő kaliforniai cégnél, az az Atarinál. Jobs áramköröket fejlesztett a Breakout nevű videojátékhoz. Mivel korlátozott ismeretekkel rendelkezett a chipek tervezésében, Wozniak segítségét kérte.
Érdekesség, hogy Wozniak a Star Trek sorozat nézését és a Star Trek találkozókon való részvételt is említette, mint az Apple Computer megalapításának ifjúkori inspirációs forrását. Az iWoz című önéletrajzában azt is elárulta, hogy a Tom Swift Jr. könyvek olvasása után akart mérnök lenni.
Apple I
“Woz” 1975-ben kezdett bele az Apple I létrehozásába. Megtervezte a számítógép hardverét, áramköri lapjait és operációs rendszerét is. A számítógépet eredetileg azért építette, hogy lenyűgözze a Palo Alto-i székhelyű Homebrew Computer Club tagjait.
Wozniak ezután a kész terméket többször is felajánlotta a Hewlett-Packardnak, mivel úgy gondolta, hogy ez a tisztességes lépés a céggel szemben amelynél éppen dolgozott. A HP végül öt alkalommal is elutasította, amivel – mint később kiderült – nagy hibát követett el.
Steve Jobs viszont egyből észrevette, hogy mennyire korszakalkotó produktum lehet az Apple I-ből. Azt javasolta Wozniaknak, hogy fogjanak saját vállalkozásba a számítógép gyártására és értékesítésére.
Az eleinte szkeptikus Wozniakot végül Jobs meggyőzte arról, hogy ha nem is lesznek sikeresek, legalább az unokáiknak elmondhatják, hogy saját cégük volt. Hogy előteremtsék az összeget az első sorozat legyártására, Jobs értékesítette Volkswagen furgonját, míg Wozniak eladta HP számológépét.
- április 1-jén Jobs és Wozniak létrehozták az Apple Computer Company-t (mai nevén Apple Inc.). Az “Apple” név mellett azután döntöttek, hogy Jobs visszatért Oregonból, és elmesélte Wozniaknak az ottani almaültetvényen töltött idejét.
Az Apple harmadik alapítója Ronald Wayne volt, aki induló tőkét fektetett be a cég 10%-áért. Wayne Jobsszal dolgozott együtt az Atarinál, az Apple-nél a vállalkozás adminisztratív felügyeletét és dokumentálását látta (volna) el. Mindössze tizenkét nap után Wayne kiszállt, és 800 dollárért eladta két alapítórtársának a részesedését. Egy évvel később pedig elfogadta a 1500 dolláros végső összeget is, hogy lemondjon az újonnan alapított Apple-lel szemben esetlegesen felmerülő jövőbeli követeléseiről.
A kezdetekben Steve Wozniak Jobs hálószobájában és a garázsában szerelte össze a számítógépeket. Wozniak San Jose-i lakása is tele volt elektronikus eszközökkel, monitorokkal és az általa kifejlesztett számítógépes játékokkal.
A cég megalakulása után Jobs és Wozniak még egyszer utoljára elmentek a Homebrew klubba, hogy bemutassák az Apple I teljesen összeszerelt változatát. A klub egyik tagját, Paul Terrellt lenyűgözte az Apple I: azonnal ötvenet rendelt belőle, darabonként 500 dollár értékben, hogy eladja új kaliforniai boltjában.
Végül az Apple I-et darabonként 666,66 dollárért értékesítették. Összesen 200 prototípust szereltek össze, és 175-öt adtak el ezen az áron.
Wozniak az Apple-projekt kezdeti sikere után is a HP-nál maradt 1976 végéig. Még ebben az évben Jobs és Wozniak jelentős támogatást kapott Mike Markkulától. Az Intel mérnökének kérésére Wozniak végül lemondott a HP-nél betöltött állásáról, és az Apple kutatás-fejlesztésért felelős alelnöke lett.
Apple II
Wozniak közben már 1974-ben elkezdett dolgozni az Apple II-n. Az új számítógépet 1977 áprilisában, a West Coast Computer Faire-en mutatták be, és szinte azonnal nagy sikert aratott.
1976-ban a cég bevétele 175 000 dollár volt. Az Apple II bemutatása után ez a szám már 2,7 millió dollárra nőtt. 1980-ra az Apple már dollármilliókat termelt.
Az Apple II volt az első olyan személyi számítógép, amely beépített Basic programozási nyelvvel rendelkezett, valamint színes grafikát jelenített meg. Az Apple I és az Apple II mellett Steve Wozniak tervezte a Disk II floppy meghajtót is, amely a kazettás magnószalagos tároló helyettesítésére szolgált.
Amikor az Apple már 117 millió dolláros forgalmat ért el, tőzsdére vitték a céget. 1980. decemberében 4,6 millió részvényt értékesítettek 22 dollárért részvényenként. Akkoriban az 85 millió dollárt jelentett, ma már sokkal többet érnek.
Steve Wozniak 4 millió Apple részvényt birtokolt, ami a vállalat 7%-át jelentette.
Az Apple elhagyása
1981 februárjában Wozniak és akkori menyasszonya – későbbi második felesége – Candice Clark repülőgép-szerencsétlenséget szenvedett Kaliforniában. A hatszemélyes kisgépet maga Wozniak irányította, noha nem volt hivatalos képesítése az üzemeltetéshez. A baleset a felszállás közben következett be, szerencsére mind a négy utas túlélte a szerencsétlenséget.
Steve Wozniak fej- és arcsérüléseket, átmeneti emlékezetkiesést és retrográd amnéziát szenvedett. A felépülési folyamata hosszadalmas volt, és hosszú ideig nem tudott dolgozni.
Miután felépült a balesetből, Wozniak nem tért vissza azonnal az Apple-hez, mivel úgy látta, hogy ez egy jó ok arra, hogy távozzon a cégtől. Így 1981-ben otthagyta az Apple-t, és álnéven újra beiratkozott a Berkeley-i Kaliforniai Egyetemre, hogy befejezze a villamosmérnöki és számítástechnikai diplomáját, amit végül 1987-ben kapott meg.
1982-ben és 1983-ban két fesztiválba is befektetett: az eredetileg a fejlődő technológiák ünneplésére szánt események végül technológiai kiállításként és rockfesztiválként valósultak meg. Wozniak miután több millió dollárt vesztett ezeken, visszatért a számítógépek tervezéséhez az Apple-hez.
Wozniak az Apple-nél elért sikerei ellenére úgy gondolta, hogy a cég megakadályozta őt abban, hogy az legyen, aki lenni akart. Ő a mérnöki munkát élvezte, nem a menedzsmentet, és azt mondta, hogy hiányzott neki “a korai idők mókázása”. Közben további tehetséges mérnökök is csatlakoztak a megállíthatatlanúl fejlődő vállalathoz, és Wozniak már nem hitt abban, hogy szükség van rá.
1985 elején ismét elhagyta az Apple-t, mondván, hogy a cég “az elmúlt öt évben rossz irányba haladt”. Ezután eladta részvényei nagy részét, és ma már “csak” körülbelül 15 millió dollárnyi Apple-részvénye van.
Hivatalosan Steve Wozniak soha nem hagyta el az Apple-t, heti 50 dolláros fizetést kap még mindig.
Az Apple után
Steve Wozniak miután 1985-ben elhagyta az Apple-t, új vállalkozásba kezdett CL 9 néven. Kifejlesztette a “CORE” névre keresztelt első univerzális programozható távirányítót, ami a “CORE” nevet kapta és két évvel később piacra dobta.
Ezekben az években elkezdett informatikát tanítani általános iskolákban, követve a fiatalok oktatása iránti szenvedélyét.
Már az új évezredben, 2001-ben Wheels of Zeus (WoZ) néven új céget alapított. A WoZ vezeték nélküli hardvert készített engedélyezett tárgyak fizikai helyének nyomon követésére. Ezt a vállalkozást öt év után 2006-ban beszüntették.
Wozniak ezután megalapította az Acquicor Technology nevű holdingot, amely más technológiai cégeket vásárolt fel és fejlesztett tovább.
2009 és 2014 között a Fusion-io vezető tudósaként dolgozott. Emellett tagja volt a Danger igazgatótanácsának, és Rick White-tal együtt megalapította a Silicon Valley Comic Con-t.
Miért nem keresett milliárdokat Steve Wozniak az Apple-lel?
Amikor 2011-ben elhunyt, Steve Jobs vagyona több mint 10 milliárd dollárt ért. Ehhez képest Steve Wozniak vagyonát ma 140 millió dollár körülire becsülik.
A 80-as évek végére Steve Wozniak vagyona elképesztő ütemben nőtt, és meghaladta a 150 millió dollárt. Tehát miért nem lett dollármilliárdos Steve Wozniak?
Ennek két fő oka van. Az egyik, hogy 1985-ben otthagyta el az Apple-t. A másik, hogy a jelek szerint Wozniakot egyáltalán nem érdekli az óriási vagyonfelhalmozás, nem érdekli a pénz. 1980-ban például felajánlotta részvényei nagy részét az Apple alkalmazottainak, és végül 10 millió dollár értékű részvényt adott nekik. Összességében keresetének nagyobb részét jótékony célokra adományozta.
Steve Wozniak jelenlegi bevételi forrásai
Woz az elmúlt évtizedekben számos különböző profilú cégbe fektetett be, de keresetét elsősorban az előadói díjakból egészíti ki. Ingatlanok, kötvények és részvények (például a 15 millió dollárt érő Apple részvényei) színesítik a portfólióját.
Nem is gondolnánk, de fellépéseivel is elég jó pénzt csinál: 50 000 és 100 000 dollár közötti összeget számít fel előadásonként. Szerteágazó a tematikája, előadott már – természetesen – az Apple-ről, a technológia jövőjéről, az üzleti életről és az oktatásról is.
Wozniak 2006-ban megjelentetett egy memoárt. A Gina Smith újságíróval közösen megírt könyv a “iWoz: Computer Geek to Cult Icon: How I Invented the Personal Computer, Co-Founded Apple, and Had Fun Doing Doing It” címet kapta.
Egy 2018-as interjúban Wozniak elmagyarázta a magas pénzügyek iránti ellenszenvét: “Nem fektetek be. Nem foglalkozom ilyesmivel. Nem akartam a pénz közelében lenni, mert az megronthatja az értékrendedet.”
Filantrópia
Steve Wozniak 2019 novemberében egy interjúban megerősítette, hogy nettó vagyonának “túlnyomó többségét” jótékony célokra, elsősorban a gyermekek oktatására összpontosító szervezeteknek adományozta.
“Soha nem akartam gazdag lenni, ezért elajándékoztam a vagyonomat… A családomat a beszédekből tartom el. Jól boldogultam, és megengedhetjük magunknak, hogy itt éljünk, de nem vagyunk szupergazdagok. Jobban érdekel az igazságosság és az egyenlőség, mint a pénz”
– magyarázta Woz.
“Ne dolgozz a pénzért – az gyorsan elhasználódik, vagy sosem keresel eleget, és sosem leszel boldog, egyik vagy másik… Meg kell találnod a metszéspontot, hogy olyasmit csinálj, amiért szenvedélyesen rajongsz, és ugyanakkor olyasmit, ami más emberek szolgálatában áll” – tette hozzá.
Most nézzünk néhány példát Steve Wozniak egyesületeiből. 2017-ben diákok és alkalmazottak oktatásának támogatására megalapította a Woz U nevű céget. Az Un.U.Son nevű szervezetét azért hozta létre, hogy támogassa oktatási projektjeit. 2020-ban elindította az Efforce nevű piacteret, amely olyan projekteket finanszíroz, amelyek jót tesznek a környezetnek. 2021-ben Woz Alex Fieldinggel közösen alapított egy Privateer Space nevű céget, amely az űrszemét problémáján dolgozik.
Díjak és eredmények
Steve Wozniak karrierje során különböző díjakat kapott. Közülük a legfontosabbak:
- 1979: A National Medal of Technology kitüntetést Steve Jobs-szal együtt kapta meg Jimmy Cartertől. Az amerikai elnök az Apple cég alapításában és az Apple II számítógép kifejlesztésében végzett munkájukért ítélte nekik az elismerést.
- 1985: Az ACM Grace Murray Hopper-díját szintén az Apple számítógép kifejlesztéséért nyerte el.
- 2000: Beiktatták a National Inventors Hall of Fame-be.
- 2001: Heinz-díjat kapott a technológiáért.
- 2014: A Hoover-kitüntetést az emberbaráti tevékenységéért és az emberiség szolgálatáért ítélték neki..
- 2015: Életműdíjat kapott a 20. évfordulós Kender Ünnepségen.
- 2019: Az Apple számítógép kifejlesztéséért beiktatták az Internet Hall of Fame-be.
Steve Wozniak további beruházásai
Miután Wozniak elhagyta az Apple-t, különböző cégeket alapított. Portfóliójában a mai napig kötvények, részvények, ingatlanok, értékes autók és egyéb eszközök találhatók.
Részvény befektetések
Steve Wozniak pénzének egy részén részvényeket vásárol. Információink szerint legalább tíz cég részvényeivel is rendelkezik. Olyan vállalatok értékpapírjai ezek, mind a Hewlett Packard, az IBM, a Ford Motors, a Boeing, a Nike, a Walt Disney, a Boeing, a Morgan Stanley, a Citigroup, vagy a Walmart.
A nyilvánosság számára nem nyilvános, hogy mekkora tulajdoni részesedéssel rendelkezik ezekben a vállalatokban.
Kripto befektetések
Woz nagy támogatója a kriptovalutáknak, de a pontos befektetései nem nyilvánosak. Különösen a Bitcoin rajongója.
“A kormány gyárthatja egyszerűen az új dollárokat, és folyamatosan vehet fel kölcsönöket. Soha nem tudja megoldani. A Bitcoin volt a cél. Ez az arany digitális megfelelője. A Bitcoin a legelképesztőbb matematikai csoda” – nyilatkozta egyszer Wozniak.
Ingatlanok
Steve Wozniak jelenleg egy 19 millió dollárért vásárolt több mint 12 ezer négyzetméteres luxusotthonban él San Joséban, Kaliforniában.
2006-ban egy 7500 négyzetméteres kastélyt vett 6,9 millió dollárért Los Gatosban. Az ingatlant tíz évvel később jóval kevesebbért adta el – 3,8 millió dollár – mint amennyit fizetett érte.
Autógyűjtemény
Ismert tény, hogy az Apple társalapítója is nagy autórajongó. Steve Wozniak vagyona luxusgépkocsikból is áll. Arról nincs pontos információnk, hogy jelenleg milyen autók vannak a tulajdonában, de az elmúlt évtizedekben több ritkaságot is tartott.
Amikről tudunk, hogy gyűjteményében volt Bugatti Divo (7 millió dollár értékben), Rolls-Royce Cullinan (1 millió dollár), Ferrari Portofino, Lexus GX, vagy a visszafogottabb Alfa Romeo Giulia.
Mit tanulhatunk Steve Wozniak sikeréből?
Amint a cikkünkből is kiderül, Steve Wozniak vagyona nem úgy nőtt az elmúlt évtizedek alatt, mint néhány kortársának. A kaliforniai informatikai zseni vállaltan nem a pénzkeresésre koncentrált, nem hajszolta a dollármilliárdokat.
Woz a karrierje során megpróbált mindig csak olyan feladatot elvállalni, ami kihívással, szenvedéllyel és boldogsággal töltötte el. Nem végezhette rosszul a dolgát, hiszen úgy is luxuskörülmények között él, hogy vagyonának nagy részét eladományozta rászorulóknak és különböző jótékonysági szervezeteknek.
Steve Wozniak élettörténetéből mindannyian tanulhatunk. Woz bebizonyította, hogy a siker záloga nem a milliárdok felhalmozása, hanem ha hűek vagyunk önmagunkhoz.