Zseni. Őrült látnok. Az csak kettő a legnépszerűbb cimkékből amelyeket Elon Muskra aggatnak világszerte, de már ezek is jól mutatják mennyire megosztó személyiség a Tesla főnöke. Egy dologhoz azonban nem férhet kétség: a jelenlegi 253 milliárd dolláros becsült vagyonával egyértelműen ő a világ leggazdagabb embere. Elon Musk vagyona nagyon leegyszerűsítve három tételből áll: hatvan százalékát a Tesla körülbelüli 13 százaléka, harminc százalékát a SpaceX-ben lévő 40 százalék feletti részesedése, a maradék körülbelül tíz százalékot az X (Twitter) teszi ki.
A dél-afrikai/kanadai/amerikai üzletember 2021-ben az “Amazonos” Jeff Bezos után másodikként lépte át a 200 milliárd dolláros nettó vagyon határát, majd az első magánember lett, aki elérte a 300 milliárdot.
Vagyongyarapodásának eddigi tetőpontja 340 milliárd dollár volt 2021 novemberében. 2022-ben a Tesla részvény árfolyamának 65 százalékos zuhanását követően Elon Musk vagyona több mint 200 milliárd dollárt csökkent, ezzel negatív rekordot is döntve. Elon Musk vagyona 2023-ban ismét 200 milliárd dollár fölé nőtt. Elsősorban annak köszönhetően, hogy az elektromos autógyártó részvényei ismét növekedni kezdtek.
| Év | Milliárd dollár |
| 2023 | 253 milliárd $ |
| 2022 | 219 milliárd $ |
| 2021 | 151 milliárd $ |
| 2020 | 24 milliárd $ |
| 2019 | 22 milliárd $ |
Elon Musk élete: a kezdetek
Elon Reeve Musk 1971-ben született a dél-afrikai Pretoria városában. Egy öccsével és egy hugával közösen alsó-középosztálybeli családban nőttek fel, amely a felső-középosztályba került, de apja vállalkozása körülbelül 25 éve csődbe ment. Szüleik korán elváltak.
Szerteágazó tehetsége hamar megmutatkozott, tízéves korában a számítástechnika és a videojátékok iránt kezdett el érdeklődni, és gyorsan megtanult programozni. 12 éves korában eladta a BASIC-alapú Blastar című játékát egy PC magazinnak körülbelül 500 dollárért.
18 éves korában édesanyja szülőhazájába, Kanadába költözött, majd innen az USA-ba, ahol fizikát és közgazdaságtant tanult a Pennsylvaniai Egyetemen. A két diploma megszerzése után felvételt nyert a kaliforniai Stanford Egyetem anyagtudományi PhD programjába 1995-ben, de két nap után elhagyta az intézményt.
Ezen nincs is mit csodálkozni, hiszen ekkor robbant be az igazi számítástechnikai forradalom a Szilícium-völgyben, amit Musk is azonnal felismert. Édesapja 28 ezer dolláros támogatásának köszönhetően harmadmagával egy olyan céget hozott létre, amely online városkalauz szoftvert biztosított és licencelt napilapoknak.
A Zip2 nevű vállalkozás lett Musk első nagy dobása. Miután a The New York Times és a Chicago Tribune is szerződött velük, a Compaq 1999-ben 307 millió dollárért felvásárolta a startupot. A számítógépgyártó vállalat – amely 2002-ben összeolvadt a Hewlett-Packard-dal – a Zip2-őt az akkor egyik piacvezető webes keresőmotorja, az AltaVista továbbfejlesztésére szánta.
Elon Musk főbb cégei – Határ a csillagos ég, és azon túl
És innen már nem volt megállás, amibe Musk belefogott, az mind dollármilliókat fialt. A vállalkozó, befektető, feltaláló, mérnök, közgazdász, filantróp Elon Musknak nem kellett 30 év sem, hogy a világ leggazdagabb embere legyen.
X.com és PayPal
Elon Musk a Zip2 eladásából 22 millió dollárt kapott a 7 százalékos részesedéséért. Ismét nem sokat tétlenkedett, még abban az évben többedmagával – és 12 millió dollárjával – létrehozta az X.com-ot, egy online pénzügyi szolgáltatásokkal és e-mail fizetéssel foglalkozó céget.
Az X.com a világ egyik első szövetségi biztosítással rendelkező online bankja volt, amelyhez a működése első hónapjaiban több mint 200 000 ügyfél csatlakozott. “Úgy gondolom, hogy most a harmadik szakaszban vagyunk, amikor az emberek készen állnak arra, hogy az internetet használják fő pénzügyi adattárként” – nyilatkozta a CBS-nek Musk 1999-ben. Bár Musk alapította a céget, a befektetők tapasztalatlannak tartották, és az év végére leváltották a vezérigazgatói posztról.
2000 elején az X.com – hogy elkerülje a verseny – egyesült a Confinity online bankkal, mivel ennek pénzátutalási szolgáltatása, a PayPal népszerűbb volt, mint az X.com-é. Az új vállalat neve X.com lett, és mivel Musk volt a legnagyobb részvényese, őt nevezték ki vezérigazgatónak.
Mivel a vállalat egyre súlyosbodó technológiai problémáktól és az egységes üzleti modell hiányától szenvedett, az igazgatótanács 2000 szeptemberében leváltotta Muskot, és a Confinity társalapítóját nevezték ki helyére. Peter Thiel alatt a vállalat a pénzátutalási szolgáltatásra összpontosított, és 2001-ben átnevezték PayPal-ra.
Egy évre rá jöhetett a nyereséges exit: az eBay 1,5 milliárd dollárért vásárolta fel a PayPal-t. Elon Musk vagyona ekkor – mint legnagyobb részvényes – 175,8 millió dollárral gyarapodott.
SpaceX
A Space Exploration Technologies-t 2002-ben alapította Elon Musk. Az üzletember célja a SpaceX megálmodásával az űrrepülés költségeinek leszorítása, a világűrhöz való hozzáférés forradalmasítása, valamint a Mars kolonizálásának lehetővé tétele, azaz a multiplanetáris élet létrehozása.
A SpaceX 2023 októberében közel 150 milliárd dollárt ér. Négy év alatt majdnem megötszörözte az értékét, mivel milliárdokat gyűjtött munkájának finanszírozására. Idén nyáron például 80 dollár feletti darabáron kínálta bennfentes részvényeit. A Bloomberg News szerint a vállalat mintegy 5 milliárd dollárnyi készpénzzel rendelkezik a mérlegében.
Elon Musk a cég tulajdoni hányadának 42 százalékát birtokolja.
2005 végére az újrafelhasználható rakétákat és űrhajókat gyártó és indító vállalatnak 160 alkalmazottja volt. Musk ekkor még személyesen hallgatta meg és hagyta jóvá a SpaceX összes korai munkatársát. 2023-ban már több mint 16.000 dolgozója van a cégnek.
A SpaceX nevéhez már most számos történelmi jelentőségű eredmény fűződik. Első rakétájuk, a Falcon 1 volt az első magántőkéből megvalósult folyékony üzemanyagú rakéta, amely elérte a világűrt (2008-ban). Ez az első magáncég, amely saját fejlesztésű űrhajóját, a Dragon űrhajót sikeresen Föld körüli pályára állította, majd sikeresen vissza is juttatta (2010-ben).
A 2020-as években már a Nemzetközi Űrállomásra is eljuttatott űrhajósokat, sőt az első üzemszerű, kereskedelmi repülésére is sor került.
A SpaceX tervei között szerepel a Starship rakétarendszer megalkotása: teljesítménye lehetővé teszi majd ember vezette űrhajók Hold körüli pályára állítását, vagy akár utántöltés után a Marsra küldését.
Starlink
Elon Musk a SpaceX keretein belül valósította meg a Starlink nevű projektjét. Musk globális internetszolgáltatásra kért engedélyt az amerikai kormánytól 2016 végén abból a célból, hogy űralapú internetszolgáltatást hozzon létre közel öt év alatt. Ezenkívül műholdas mobilszolgáltatást is tud majd nyújtani, valamint katonai célokra is alkalmas lesz (Starshield program).
A SpaceX 2019-ben kezdte meg a Starlink műholdak indítását. A projekt 2023 nyarától már több mint 5000, Föld körüli pályára állított kisméretű műholdból áll, amelyek kijelölt földi adó-vevőkészülékekkel kommunikálnak. A tervek szerint közel 12 000 műholdat telepítenek, és ezt a későbbiekben 42 000-re bővíthetik.
A kísérleti internet szolgáltatás 2023 szeptemberében már elérte 2 millió előfizetőt, és több mint 60 országban elérhető.
2018 májusában a projekt egészét legalább 10 milliárd dollárra becsülték. A SpaceX 2025-re több mint 30 milliárd dolláros bevételt vár a műholdkonstellációtól, míg a kilövési üzletágból származó bevételek ugyanebben az évben várhatóan elérik az 5 milliárd dollárt.
A Starlink internet rendszerének bevétele 2022-ben elérte az 1,4 milliárd dollárt, ami hatalmas ugrás 2021-hez képest, de elmarad attól, amit Elon Musk szeretne elérni – írja a Wall Street Journal az általa megszerzett dokumentumokra hivatkozva. A 2022-es bevétel így is több mint egymilliárd dollárral magasabb, mint 2021-ben, amikor a Starlink 222 millió dollárt termelt. A dokumentumokból állítólag kiderült, hogy a Starlink tavaly veszteséges volt, de 2023 első három hónapjában enyhén nyereséges volt.
Nem könnyű megmondani mennyi is a Starlink jelenlegi értéke. A 2021. februári, 850 millió dolláros finanszírozási körrel járó pénz előtti értékelés szerint a cég 73 milliárd dollárt ér. A Morgan Stanley becslése szerint a tőzsdei bevezetéssel a vállalat értékelése elérheti a 81 milliárd dollárt. Ennek az összegnek a kiszámítása azonban a 2040-ig 364 millió előfizetőre vonatkozó előrejelzésekre támaszkodik.
Tesla
Elon Musk 2004-ben szállt be 6,5 millió dollárral magánvagyonából az előtte egy éve létrehozott startupba, amely elektromos meghajtású autók gyártását tűzte ki célul. A Tesla Motors két cégalapítója sok más befektetőt is megkeresett, de csak Musk látott elég fantáziát a vállalat víziójában, melynek fő céljával – az amerikai olajfüggőség csökkentése – maga is egyetértett.
Befektetésével Elon Musk a Tesla főrészvényese, és a vállalat elnöke lett, a következő években még több tízmillió dollárral járult a cég beindításához.
A Tesla Inc. közel húsz év alatt a világ 8. legértékesebb vállalata lett a piaci tőkeértéke alapján. Azt, hogy mennyit ér egy vállalat, jellemzően a piaci kapitalizációja, vagyis az aktuális részvényárfolyam és a forgalomban lévő részvények számának szorzata mutatja. A Tesla nettó értéke 2023. októberében majdnem eléri 800 milliárd dollárt.
2022-ben a világ legkelendőbb akkumulátoros elektromos személyautó gyártója volt 18%-os piaci részesedéssel. 2023 márciusában legyártotta 4 milliomodik autóját.
A kaliforniai autógyártó vállalat eddig öt személyautó modellt dobott a piacra, ezek természetesen mind elektromos meghajtásúak. A kamionja valamint az elhíresült pick-upja (Cybertruck) még nem került sorozatgyártásba.
A cég az önvezető autózásban is úttörő: a folyamatosan fejlesztett szoftverét a távolból automatikusan frissíti, sőt a jövőben jön majd a konkrét robot sofőr is.
Az elektromos autók gyártásán kívül nagy hangsúlyt fektet a Supercharger gyorstöltőhálózat kiépítésére, valamint nagy kapacitású integrált lítium ion-akkumulátorok és különböző napelem-termelő rendszerek gyártására. Utóbbit a a SolarCity Corp 2,6 milliárd dollárért történő felvásárlása tette lehetővé.
A Tesla globálisan is terjeszkedik: jelenleg hat gyárral rendelkezik, ebből négy az USA-ban, egy-egy Németországban és Kínában, és egy hetediket is tervez felépíteni Mexikóban.
Neuralink
A 2016-ban Elon Musk és további hét tudósból és mérnökből álló csapat által alapított Neuralink Corporation egy neurotechnológiai startup, amely beültethető agy-gép interfészeket (BMI), azaz agyi implantátumot fejleszt. A vállalat célja az emberi agy és a mesterséges intelligencia (AI) integrálása azáltal, hogy az agyba ágyazott eszközöket hoz létre, amelyek megkönnyítik az agy és a gépek összeolvadását.
A cég 2019-ig 158 millió dolláros támogatást kapott, ebből az összegből 100 millió dollárt Elon Musk állt.
Az elképzelések szerint az ilyen technológia javíthatná a memóriát, vagy lehetővé tenné, hogy az eszközök kommunikáljanak a szoftverekkel. A vállalat olyan eszközök kifejlesztését is reméli, amelyekkel olyan neurológiai állapotokat, betegségeket lehet kezelni, mint a demencia, az Alzheimer-kór, és a gerincvelő sérülései.
2019 júliusában a Neuralink bejelentette, hogy egy “varrógépszerű” eszközön dolgozik, amely képes nagyon vékony szálak beültetésére az agyba, és bemutatott egy olyan rendszert, amely 1500 elektródán keresztül információkat olvas ki egy laboratóriumi patkányból.
2023 májusában a cég megkapta az engedélyt az USA-ban az emberekkel való kísérletek megkezdésére. Szakértők szerint a Neuralinknek több évbe is beletelhet, mire a kereskedelmi felhasználás engedélyét megkapja.
A Reuters információi szerint a májusi bejelentés előtti hónapokban befektetők tőkeinjekciója komolyan növelte a Neuralink értékelését. Egy privát tőkebevonási körben 2021-ben még közel 2 milliárd dollárra értékeltek a céget, amely magánjellegű részvényügyletek alapján most 5 milliárd dollárt ér.
The Boring Company
2017-ben Musk megalapította a Boring Company-t alagutak építésére, és felfedte terveit speciális, föld alatti, nagy befogadóképességű járművekről, amelyek akár 240 km/órás sebességgel is haladhatnak, és így megkerülhetik a nagyvárosok föld feletti forgalmát.
Cikkünk írásáig a TBC egy alagútépítési projektet fejezett be Las Vegasban, amely a nyilvánosság számára is nyitott, valamint egy tesztalagutat.
Ehhez kapcsolódik Musk 2013-as bejelentése is, amikor egy vákuumcsöves vonat (Hyperloop) terveit vázolta fel.
Egy 2017-es konferencián adott interjúban Musk a TBC-t a személyes hobbijának nevezte. 2022 áprilisában a vállalat további 675 millió dolláros finanszírozási kört jelentett be, amely a vállalatot körülbelül 5,675 milliárd dollárra értékeli.
X (egykori Twitter)
A 2006-ban alapított Twitter közösségi hálózat és mikroblog szolgáltatás, ahol rövid üzeneteket, bejegyzéseket lehet megjeleníteni. Megkerülhetetlen befolyása van a politikai, gazdasági és társadalmi életre világszerte.
Elon Musk már 2017-ben kijelentette, hogy meg akarja venni a Twittert. Az máig nem teljesen világos, hogy emögött csak üzleti szándék állt, hiszen Musk többször is megkérdőjelezte a platform szólásszabadság melletti elkötelezettségét.
2022 januárjában aztán nem várt tovább, és elkezdett Twitter-részvényeket vásárolni, és áprilisra elérte a 9,2%-os részesedést, amivel ő lett a legnagyobb részvényes. A közösségi média cég igazgatótanácsa ellenkezett, az ügylet nem volt zökkenőmentes, és Musk egy ponton vissza is lépett az üzlettől.
A hónap végére Musk azonban végül mintegy 44 milliárd dollárért teljesen felvásárolta a rövid üzenetekben utazó közösségi hálózatot. Az összeg 12,5 milliárd dollárnyi, a Tesla részvényei ellenében felvett kölcsönt és 21 milliárd dollárnyi tőkefinanszírozást tartalmazott. Musk a Tesla 2022. harmadik negyedéves jelentésének megjelenése után elismerte, hogy túlfizetett a Twitterért.
2023 júliusban Musk a platformot végül átnevezte X-re, majd komoly strukturális változásokat vitt végbe a cégben. Musk lépése elemzők és márkaügynökségek szerint 4 és 20 milliárd dollár közötti értéket semmisített meg. A Brand Finance márkaértékelési tanácsadó cég például úgy becsüli, hogy a Twitter márka tavaly óta 32%-ot veszített értékéből, és márkaértékét körülbelül 4 milliárd dollárra becsüli. A Vanderbilt Egyetem ugyanezt 15-20 milliárd dollárra teszi.
A legfrissebb adatok szerint világszerte 550 millió felhasználója van, ugyanakkor ennek – bár nagyon nehéz pontosan megállapítani – 15%-a lehet a hamis fiók.
OpenAI és X.AI
Musk 2015-ben társalapítója volt az OpenAI-nak, egy nonprofit mesterséges intelligencia (AI) kutató cégnek, amelynek célja az emberiség számára biztonságos és hasznos mesterséges intelligencia kifejlesztése.
A publikus adatokból nem derül ki teljesen, hogy az üzletember mennyivel szállt be a cégbe, a 15 milliótól a 100 millió dollárig terjednek a hírek.
Nemrégiben a Business Insider egy riportjából kiderült, hogy Musk több ezer grafikus feldolgozóegységet (GPU) vásárolt egy készülő generatív AI termék működtetéséhez. A hírek szerint Musk a Tesla és a SpaceX befektetőitől kért finanszírozást a cég beindításához.
A világ leggazdagabb embere aggodalmának adott hangot a mesterséges intelligenciával kapcsolatban: egy “szabályozási struktúra” elkészítését sürgeti, miután figyelmeztette az amerikai szenátorokat a civilizációra leselkedő veszélyre, melyet a születőben lévő technológia elterjedése jelent.
Elon Musk és a kriptovaluták
Az üzletember régóta nagy kedvelője a kriptovalutáknak. Korábban egy tweetjében kijelentette, hogy csak Bitcoin, Ethereum és Dogecoin van a tulajdonában. Nem világos azonban, hogy ez valóban így van-e, és ha igen, mennyi tart belőlük. Elon Musk többször spekulált a különböző kriptokkal, de ezek az üzletek nem mindig sültek el jól.
2021-ben a Tesla például 1,2 milliárd dollár értékben vásárolt Bitcoint. A Covid-19 következményei miatt 2022-ban azonban megszabadult a Bitcoinjainak 75%-tól, hogy készpénzt szabadítson fel. Az elektromos autógyártó vállalat 2022. december 31-én 184 millió dolláros becsült értékben tartott 9720 Bitcoint.
Az egyik kedvence mindenképpen a Dogecoin. 2020 áprilisában kitweetelte, hogy “Doge barks at the moon“, ami több mint 600 százalékos áremelkedést okozott az tokennél. Elon Muskot a közösség azóta “Dogefather“-ként is emlegeti, és továbbra is nagy összegeket fektetett az érmébe.
Ugyanakkor a különböző kriptok alapítói szinte mindannyian megpróbálják kihasználni Elon Musk népszerűségét. Többek között az ő nevére vagy a kutyája fajtájára, nevére hajazó érméket dobnak a kriptopiacra, hátha Musk fantáziát lát a termékben. Például egyszer a Twitteren kirakott egy képet a Shiba Inu kutyájáról, így az erről a kutyafajtáról elnevezett érme értéke egyből 1000 százalékkal megemelkedett.
Közben nemrégiben megint “átverésnek” minősítette a “fiat valutákat”, amely kifejezés a kormányok által kibocsátott hagyományos pénzre utal, amelyeket nem fedez fizikai tartalék, mint az arany.
Elon Musk vagyona, magánélete
Az 52 éves Elon Musk többször házasodott, és kapcsolataiból 11 gyermeke született. Több mint húszévnyi kaliforniai tartózkodás után pár éve Texasba költözött.
Életírói szerint 2020-ban eladta az addig tulajdonolt öt lakóingatlanát, és egy két hálószobás visszafogott apartmanba költözött a texasi Boca Chica-ban. Egy tweetjében azt írta, hogy az 50 ezer dollár (18-19 millió forint) értékű lakását a SpaceX-től bérli, és teljesen elégedett vele.
Musk ugyan rendelkezik néhány darabból álló autókollekcióval is, de ahhoz képest, hogy a világ leggazdagabb embere, ezt nagyon visszafogottnak is mondhatjuk. A tulajdonában van például egy 1920-as Ford T modell, vagy a ritkaságnak számító 1976-os Lotus Esprit.
A mindennapi közlekedésre a dollármilliárdos üzletember nem meglepő módon különböző Tesla modelleket használ. Ezekből is a Model S Performance-ot preferálja, de állítólag már alig várja, hogy a “hétköznapokban” használhassa a Tesla Cybertruck-ot.
Elon Musk könyvek
Eddig két életrajzi könyv is megjelent Elon Muskról.
Az elsőt Ashlee Vance amerikai riporter, filmes írta 2015-ben. A technológiai újságíró több mint ötven órát beszélgetett Muskkal, továbbá közel háromszáz emberrel – a családtagjaival, a barátaival, a munkatársaival – készített interjút. A könyv végigköveti Elon Musk útját dél-afrikai gyermekkorától kezdve a globális üzleti világ csúcsára való felemelkedéséig. Magyarul az Elon Musk – Tesla, SpaceX és a fantasztikus jövő feltalálása címen jelent meg.
A második életrajzi könyv nemrég jelent meg Walter Isaacson tollából. A CNN egykori igazgatója és a Time magazin volt szerkesztője – és egyben Steve Jobs, Leonardo Da Vinci, vagy Albert Einsteins életrajzírója – közel két évig követte Muskot a mindennapokban. A könyv az üzletemberrel és családjával, barátaival, kollégáival és ellenfeleivel készített több órás interjúk eredménye. Magyarul is már megjelent, Elon Musk címmel.