Mivel a kriptovaluták decentralizáltak és nem állnak semmiféle pénzügyi intézmények ellenőrzése alatt, szükségük van egyfajta mechanizmusra a tranzakciók ellenőrzéséhez. Az egyik módszer, amelyet sok kripto használ, a tét igazolása, a PoS (Proof of Stake). A PoS egyfajta konszenzusos mechanizmus, amelyet a kriptovaluta tranzakciók érvényesítésére használnak. Ezzel a rendszerrel a kriptovaluták tulajdonosai stakelhetik az érméiket, amivel jogot szereznek arra, hogy új tranzakciós blokkokat ellenőrizzenek és hogy hozzáadják azokat a blokklánchoz.
Ez a módszer a munka igazolásának, a PoW-nak (Proof-of-Work) az alternatívája, amely az első kriptovalutákra kifejlesztett konszenzusos mechanizmus. Mivel a PoS sokkal energiahatékonyabb, így egyre népszerűbb a magán- és az intézményi befektetők körében is, ahogy a pénzügyi világ is kezd mindinkább egy környezetbarátabb kriptobányászat felé fordulni, és ahogy egyre jobban tudatosabbá válunk a kriptobányászatnak a bolygóra gyakorolt hatására.
Ha kriptoba szeretnél befektetni, akkor elengedhetetlen, hogy megértsd a PoS mechanizmust. Az alábbiakban egy útmutatót olvashatsz annak működéséről, az előnyeiről és a hátrányairól, illetve néhány PoS mechanizmust használó kriptovalutát is megvizsgálunk egy kicsit közelebbről.
Az 5 legjobb Proof of Stake érme 2024-ban
Az alábbiakban áttekintést nyújtunk 2024 legjobb PoS érméiről, és a legnépszerűbbeket és legsikeresebbeket részletesebben is megvizsgáljuk. Az itt felsorolt 5 kripto projekt hálózatai különféle feladatok elvégzésére irányulnak.
- Wall Street Memes – Fantasztikus proof of stake token milliós követői bázissal
- Polkadot – Interoperabilitás központú PoS érme
- Cardano – Biztonságos Layer-1 blokklánc
- Algorand – Gyors és fenntartaható hálózat
- Solana – Egy alacsony díjú Ethereum alternatíva
Tőkéd veszélyben van
Lássuk tehát a legsikeresebb PoS-on futó projekteket részletesebben
Reményeink szerint egyik PoS kriptovaluta lista sem lenne teljes ezek nélkül a projektek nélkül.
1. Wall Street Memes – Egy vadonatúj mém érme hatalmas megtérüléssel
Ez azért is tűnik elképzelhetőnek, mivel a készítők már fél évtizede aktív részesei az online életnek, és mostanra a Wall Street Memes Twitter oldala az internetes kultúra fontos sarokköve lett.
Ez olyannyira igaz, hogy a készítőknek nem csupán közel 1 milliós követői tábort sikerült kialakítani, hanem a mém érmék legnagyobb figurája, Elon Musk is több ízben reagált az oldal valamelyik vicces tweetjére.
Azt pedig mondani sem kell, hogy amelyik projekt körül Musk megjelenik, ott a siker szinte garantált.
A mostani pedig nem az első próbálkozása Wall Street Memes készítőinek a kriptovilágban. Korábban egy saját kiadású, 10 000 darabból álló NFT-kollekciót értékesítettek, amit a követők mindössze 32 perc alatt el is kapkodtak.
Mivel ez az eset még 2021-ben zajlott le, így valószínűnek tűnik, hogy a $WSM érmék listázása körül még ennél is nagyobb lehet a felhajtás.
Ez azonban még nem minden, ami sikeressé teheti a Wall Street Memes-et. Köszönhetően a projekt különleges tokenomikájának, a listázás után egyáltalán nem lesznek érmék félretéve a csapat számára.
Ezzel a lépéssel a Wall Street Memes készítői egyértelművé szerették volna tenni abbéli szándékaikat, hogy a $WSM érmék esetében semmilyen visszaélésre nem kell számítani a listázás után.
Amennyiben szeretnél még az előértékesítés során csatlakozni a projekthez, abban az esetben ezt Ethereum és Tether (USDT) mellett megteheted akár bankkártyával is.
Tőkéd veszélyben van
2. Polkadot – Interoperabilitás központú PoS érme
A Polkadot egy kriptovaluta hálózat, amely segít valamennyi eltérő blokklánc összefonódásában, és egy decentralizált hálózatot kíván létrehozni. Egy skálázható, decentralizált többláncú hálózat, amely egy olyan keretrendszer felhasználásával készült, amely előre elkészített vagy egyedi komponensekből álló, célzott blokkláncok létrehozását segíti.
A Polkadot konszenzusos mechanizmusa a NPoS (Nominated Proof of Stake), amelyet a lánc biztonságosságának érdekében validátorok, kollátorok, halászok és jelölők szerepével terveztek. A DOT a Polkadot hálózat natív tokenje, amelynek legkisebb egysége a Planck. A DOT egy olyan kriptovaluta, amelynek kínálata nem korlátozott. Ez dinamikusan igazodik a felhasználók stakingben való részvételi arányához, és évente akár 10%-kal is nőhet.
A Polkadot jelenleg az egyik vezető staking platform, piaci kapitalizációja több mint 30 milliárd dollár. A Polkadot egy olyan szoftver, amely a számítógépek globális hálózatát igyekszik ösztönözni egy blokklánc működtetésére, amelyen a felhasználók elindíthatják és működtethetik saját blokkláncaikat. A célja a kriptovaluták ökoszisztémájának kiépítése.
A Polkadothoz hasonló hálózatok az Ethereum (ETH), a Cosmos (ATOM) és az EOSIO (EOS). Eredetileg kétféle blokklánc működtetésére tervezték. Ezek egy fő hálózat, amely egy közvetítőlánc, ahol a tranzakciók állandóak, illetve a felhasználók által létrehozott hálózatok, a parachainek. A parachainek tetszőleges számú felhasználásra alkalmasak és betáplálhatók a fő blokkláncba, így a parachain tranzakciók ugyanannyira biztonságosak, mint maga a fő lánc.
A felhasználók számos parachaint testre szabhatnak különböző felhasználási célokra. Ez lehetővé teszi számukra a biztonságos, privát és hatékony tranzakciók végrehajtását, olyan blokkláncokat létrehozva, amelyek nem adják ki a felhasználói adatokat a nyilvános hálózatnak.
A Polkadot a mai napig nagyjából 200 millió dollárt gyűjtött össze befektetőktől DOT kriptovalutájának két eladása során, így a kripto világ egyik legjobban finanszírozott blokklánc alapú projektje.
Tőkéd veszélyben van
3. Cardano (ADA) – Biztonságos Layer-1 blokklánc
A Cardano (ADA) egy decentralizált PoS blokklánc, amelyet úgy terveztek, hogy egy 
hatékonyabb alternatívát nyújtson a PoW hálózatokhoz. Az ADA-t a blokklánc PoS konszenzus mechanizmusában használják, és azt a blokkláncért végzett munka jutalmaként adják a befektetőknek.
Charles Hoskinson 2017-ben indította el a platformot, mely az Ethereum alternatívájaként él a köztudatban. Mindkét platformot hasonló alkalmazásokhoz, például intelligens szerződésekhez használják, és céljuk egy összekapcsolt és decentralizált rendszer felépítése.
A blokklánc platform egy másik célja, hogy banki szolgáltatásokat nyújtson azoknak világszerte, akiket amúgy a bankok kirekesztettek.
A Cardano a piaci kapitalizáció alapján az egyik legnagyobb kriptovaluta. Az Ethereum következő generációs változata, egy blokklánccal, amely rugalmas, fenntartható és méretezhető platform az intelligens szerződések futtatásához és lehetővé teszi decentralizált pénzügyi alkalmazások, új kripto tokenek és játékok széles skálájának fejlesztését.
A Cardano blokklánc natív kriptovalutája az ADA megvásárolható vagy eladható olyan tőzsdéken keresztül, mint a Coinbase. Az ADA felhasználható érték tárolására, fizetések küldésére és fogadására, valamint tranzakciós díjak letétbe helyezésére és fizetésére a Cardano hálózaton.
A Cardano PoS mechanizmusa
A Cardano az Ouroboros konszenzus protokollon fut, melyet még a platform létrehozásának legelején hoztak létre, és ami az első olyan PoS protokoll, amit arra terveztek, hogy csökkentse a PoW bányászatához szükséges energiaszükségleteket. Ezt a PoW algoritmus által használt hatalmas számítástechnikai erőforrások kiküszöbölésével éri el.
Ahelyett, hogy a bányászok hálózatát vennék igénybe egy rejtvény megfejtésére, mint a PoW esetében, a PoS a befektetett résztvevők hálózatát, az úgynevezett validátorokat használja. A validátorok saját ADA-jukat kockáztatják. A hálózat pedig azokat jutalmazza meg, akik a legtöbbet fektetnek be.
Miután a nyertes validátor érvényesíti a legutóbbi tranzakcióblokkot, más érvényesítők tanúsíthatják, hogy a blokk pontos. Ha a tanúsítványok küszöbértéke megtörtént, a hálózat frissíti a blokkláncot. Valamennyi validátor jutalmat kap ADA formájában, amelyet a hálózat az egyes érvénesítők stakelésének arányában oszt szét. A felhasználók akkor is szerezhetnek ADA-t, ha kriptokódjaik egy részét delegálják egy valaki más által vezetett stakeing poolba.
Tőkéd veszélyben van
4. Algorand – Gyors és fenntartaható hálózat
Az Algorand (ALGO) egy önfenntartó blokklánc alapú hálózat, amely a Pure Proof of Stake (PPoS) konszenzus algoritmust használja, ami kissé eltér a PoS algoritmustól.
A PPoS hálózatban a platform felhasználói véletlenszerűen kerülnek kiválasztásra a blokkok validálására és javaslatokra való szavazásra. Az esélye annak, hogy egy felhasználó kiválasztásra kerül, összefügg azzal, hogy mekkora mennyiségű ALGO érmét tételizett.
Ezért az Algorand egyedi konszenzus átviteli rendszere azon fáradozik, hogy növelje a biztonságot, biztosítva, hogy az kisebbségi résztulajdonosok ne tudják károsítani az egész rendszert.
2022-ben az Algorand kifejlesztette a London Bridge-et, egy bizalmi hídat, amely lehetővé teszi a hálózat kompatibilitását az Ethereum blokkláncával. Hosszú távon az Algorand célja a DeFi ökoszisztéma megszilárdítása. Jelenleg az ALGO érme 0,218 dolláros áron kereskedik.
Tőkéd veszélyben van
5. Solana – Egy alacsony díjú Ethereum alternatíva
A Solana (SOL) egy gyors és biztonságos decentralizált blokklánc, amely egy innovatív protokollt használ a blokkok érvényesítésére. A Solana a Proof of History (PoH) protokollt használja, amely lehetővé teszi a hálózat számára, hogy feldolgozza a tranzakciókat beérkezési sorrendben.
Az architektúra lehetővé teszi a Solana magas áteresztő képességének elérését – akár 65 000 tranzakció feldolgozását másodpercenként (TPS). Másrészről az Ethereum blokklánc átlagosan 17 TPS-t dolgoz fel. A magas skálázhatóság miatt a Solana ideális hálózat decentralizált alkalmazásokhoz (DApps), mivel a fejlesztők magas szintű skálázhatóságot érhetnek el a Solana segítségével.
Bár a PoH a protokoll, amelyet a Solana a sebesség javítására használ, a SOL még mindig Proof of Stake konszenzus mechanizmusként működik, és támogatja a tételizési protokollokat. A SOL bebizonyította, hogy az egyik legjobb altcoin azon befektetések közül, amelyekre érdemes, hiszen az érmének az ára 2020-ban 0,78 dollárról 2022 szeptemberében 33 dollárra nőtt.
Annak ellenére, hogy hatalmas növekedést produkált, a SOL jelenleg 87%-kal alacsonyabb a történelmi csúcsánál, így hosszú távú befektetési lehetőséget jelenthet.
Tőkéd veszélyben van
Hogyan működik a PoS?
A PoS modell lehetővé teszi a befektetők számára, hogy érméket stakeljenek és saját validátor csomópontokat hozzanak létre. A stakelés az, amikor elzálogosítod az érméidet, hogy azokat tranzakciók ellenőrzésére használd. Az érméid zárolva lesznek, amíg stakeled azokat, de ha kereskedni akarsz velük, akkor bármikor, kedved szerint feloldhatod őket.
Amikor egy tranzakcióblokk készen áll a feldolgozásra, a kriptovaluta PoS protokollja kiválaszt egy validátor csomópontot a blokk ellenőrzéséhez. Az validátor ellenőrzi, hogy a blokkban lévő tranzakciók pontosak-e. Ha igen, akkor hozzáadják a blokkot a blokklánchoz, és kripto jutalmakat kapnak hozzájárulásukért. Ha azonban egy validátor pontatlan információkat tartalmazó blokk hozzáadását javasolja, büntetésként elveszíti a megstakelt érméi egy részét.
Bányászati erő a PoS esetében
A PoS bányászati ereje attól függ, hogy egy validátor hány érmét stakel. Azokat, akik több érmét stakelnek, nagyobb valószínűséggel választják ki majd új blokkok hozzáadására.
A validátorok kiválasztása eltérő lehet PoS protokollonként. Általában az véletlenszerű besorolás alapján történik, és a kiválasztási folyamat számos tényezőtől is függhet, mint például, hogy az adott validátor mióta stakeli az érméket.
Elvileg bárki lehet validátor, aki kriptot stakel, azonban nagyon kicsi annak az esélye, hogy azok a befektetők, akik viszonylag kis összeget stakelnek, kiválasztásra kerülnek. Ha az érméid teljes összegének 0,001%-át stakeled, akkor körülbelül 0,001% az esélye annak, hogy validátor lesz belőled.
A Proof-of-Stake (PoS) a PoW alternatív konszenzusos mechanizmusa, amelyet néhány alternatív kriptovaluta fejlesztett ki és használ. Ebben a modellben a stakerek, a bányászok PoS megfelelője, egy speciális intelligens szerződésben zárolják az alapokat. Minden alkalommal, amikor új blokkra van szüksége a hálózatnak, egy algoritmus lehetőséget ad a felhasználóknak a következő blokk közzétételére. Az algoritmus sorsolással választja ki a stakelőket, attól függően, hogy azok a teljes stakelt alapok hány százalékát stakelik. Például, ha egyetlen stakelő felügyeli az adott hálózaton megstakelt alapok 30%-át, akkor 30%-os esélye van a következő blokk bányászására.
Ez az oka annak, hogy a legtöbb befektető a stake poolokhoz csatlakozik. Ezeknek a medencéknek a tulajdonosai állítják be az érvényesítő csomópontokat, és több emberrel együtt stakelik az érméket, hogy nagyobb eséllyel nyerjenek új blokkokat. A megszerzett jutalmakat a medence résztvevői között osztják fel. A medence tulajdonosa egy kis díjat is felszámíthat.
A PoS (a tét igazolása) és a PoW (a munka igazolása)
A PoS és a PoW a kripto térben használt konszenzus mechanizmusok két leggyakoribb típusa. A munka igazolása volt a választott módszer a korai kriptovaluták esetében, mint például a Bitcoin (BTC) esetében, míg a tét igazolása 2012-ben indult a Peercoinnal (PPC), és az altcoinok általános választásává vált.
A PoS-t azért találták ki, hogy korrigálják a PoW hátrányait. Először is, a PoS nem igényel a PoW által megkövetelt hatalmas energiafogyasztást, mivel az érméket egyszerűen egy adott intelligens szerződésbe zárják a blokkláncon. Emiatt azok, akik kifogásolják a Bitcoin nagymértékű energiafogyasztását, a PoS-t részesítik előnyben.
A legnagyobb különbség a két mechanizmus között az energiafelhasználás. A PoW esetében a bányászoknak versenyezniük kell összetett matematikai problémák megoldásában. Az első bányász, aki megoldja a problémát, hozzáadhat egy tranzakció blokkot a lánchoz és jutalmat kap. Ez azt jelenti, hogy a bányászathoz használt eszközöknek világszerte ugyanazt a problémát kell megoldaniuk, és így jelentős energiát használnak fel.
Mivel a PoS esetében a validátoroknak nem kell ezekkel az összetett egyenletekkel foglalkozniuk, ez a protokoll egy sokkal környezetbarátabb módja a tranzakciók ellenőrzésének.
Mi az a Proof of work?
A PoW egy olyan mechanizmus, amit blokkok létrehozásának és a blokklánc állapotának szabályozására használnak, például a Bitcoin esetében is. A PoS ezzel szemben egy olyan alternatív konszenzusos mechanizmus, amely a hálózat irányítását a token tulajdonosaira ruházza. Nem igényel hardvert, sem nagy mennyiségű energiafogyasztást, így sokkal környezetkímélőbb, mint a PoW. Hátránya azonban, hogy a token tulajdonjogának központosítására és a nagyobb befektetőkre összpontosít, és ezért nem annyira biztonságos, mint a PoW.
A PoW arra is ösztönzi a bányákat, hogy földrajzilag és szervezetileg is decentralizálják magukat, így például a Bitcoin esetében, hogy az egészében decentralizált legyen. Ez annak köszönhető, hogy a bányászok legjelentősebb költsége a villamosenergia felhasználása. A bányászok folyamatosan az alacsonyabb energiaköltségek elérésére törekszenek, és mivel az olcsó energiát a világ minden táján elosztják, így a bányászati műveleteket is világszerte allokálják.
Mivel a PoS-nál nincs az eredeti értelembe vett bányászat, ezek a hálózatok gyakran egy úgynevezett „előbányászattal” kezdődnek, ahol a teljes token készlet egyszerre jön létre. Ez a bányászat vagy blokklánc alapú tokenek vagy érmék mennyiségének létrehozása, mielőtt egy kriptovaluta elérhetővé válik a nyilvánosság számára.
Összességében elmondhatjuk, hogy mind a PoS és a PoW mechanizmusok is ugyanazt a végcélt érik el, de eltérő eszközökkel.
Fő különbségek
A fő különbség a PoS-t és a PoW-ot használó hálózatok között az, hogy a hálózat hogyan valósít meg konszenzust a blokkláncról.
A PoW során a konszenzus úgy érhető el, hogy lehetővé teszik, hogy egyetlen résztvevő beírja a következő blokkot a blokkláncba, és az erőfeszítéseiért a blokklánc natív kriptovalutájában kap jutalmat.
A bányászok gyakorlatilag nagy mennyiségű számítási teljesítményt és villamosenergiát használnak fel, miközben egy nagyon nehéz kripto rejtvény megoldásán dolgoznak. Ezt a megközelítést sok kritika érte, mivel túl sok energiát vesz igénybe és nehézségeket okoz a hálózat méretezésében és bővítésében is, valamint nem biztosít elegendő átviteli sebességet, vagyis korlátozza egy nagyobb mennyiségű tranzakció feldolgozásának képességét.
A PoS támogatói azon a véleményen vannak, hogy az gazdaságilag biztonságosabb, mint a PoW, azonban ez a vita még nem dőlt el teljesen. Azt is érdemes megjegyezni azonban, hogy a Bitcoint még soha nem hackelték meg, és viszonylag kevés decentralizált PoS-rendszer létezik, így az az érvelés, hogy a PoS biztonságosságosabb, mint a PoW, pusztán elméleti jellegű, és egyelőre nem sok alapja van.
A legfőbb előnyei és hátrányai a PoS mechanizmusnak
A tét igazolásának egyik legfőbb előnyei közé sorolhatjuk, hogy nagyon energiahatékony. Amellett, hogy egy gyors és költségkímélő tranzakciófeldolgozást biztosít, az is pozitívum, hogy azoknak, akik olyan érmékbe fektetnek be, amelyek ezen a protokollon futnak, nincs szükségük speciális felszerelésekre.
A PoS-t használó kriptovaluták gyorsan és alacsony költségek mellett képesek feldolgozni a tranzakciókat, ami kulcsfontosságú a méretezhetőség szempontjából. A befektetők stakelhetik kriptojukat, és ezáltal jutalmakat szerezhetnek, ami igazán remek passzív bevételt jelenthet. Mindemellett azonban az egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy a PoS környezetbarát. Ennek következtében valószínűleg továbbra is egyre nagyobb népszerűségnek örvend majd.
És bár mindez nagyon jól hangzik, sajnos van pár hátránya is. Biztonságosság szempontjából nem annyira eredményes, mint a PoW. A nagy részesedéssel rendelkező validátorok túlzott befolyáshoz juthatnak a tranzakciók ellenőrzésére. Továbbá azt is érdemes megemlíteni, hogy egyes PoS kriptovaluták esetében minimális ideig zárolni kell a megstakelt érméket, amely idő alatt a befektetők nem férhetnek hozzá azokhoz.
Sokak szerint az is a PoS hátránya, hogy a rendszer a token tulajdonosainak adja a hálózat irányítását. A nagy mennyiségű token birtokában lévő befektetők befolyásolhatják a hálózat szabályait, mivel azok képesek többet is felhalmozni a tokenből stakelés által. Ez a megstakelt alapok központosításához vezethet a tőzsdék és a felhasználói pénzeket őrző nagy intézmények kezében. De ez nem így működik a Proof-of-Work rendszerek esetében. A Bitcoin szabálykészletét csomópontok és bányászok irányítják, és a BTC tulajdonosok nem kapnak hatalmat a hálózaton.
Biztonságosság
A PoS rendszerek sebezhetőek a központosítással szemben, mivel a hálózat irányítását kizárólag a tőke határozza meg, amely sokkal centralizáltabb, mint a munkaerő és az olcsó energia. Egy 100 milliárd dollár értékű PoS hálózatban, ahol a tokenek 10%-a van megstakelve, a hálózat irányítását bármelyik fél átveheti, aki 10 milliárd dollárt képes allokálni. Vagyis hogy egy hacker megtámadja a rendszert, mindössze annyit kellene tennie, hogy egy 10 milliárd dolláros zsetont kell küldenie egy stake szerződésre.
A PoW hálózatban ezzel szemben tőkére, munkaerőre és azok hatékony elosztására van szükség a hálózat elleni támadás végrehajtásához. Egy 10 milliárd dolláros biztonságú hálózat megtámadásához ASIC-ek, alkalmazásspecifikus integrált áramkörök vásárlása, a teljes hálózatnál nagyobb léptékű bányászathoz szükséges tér- és energiaszerződések megszerzése, valamint a támadás végrehajtásához szükséges munkaerő beszerzése és bevetése is kellenek. Ha egy ilyen támadás folyamatban lenne, nagyon valószínű, hogy az egész hálózat időben értesülne az ASIC-ek és az áram iránti hatalmas keresletről, vagyis a támadást még idejében meg lehetne állítani.
A PoS protokoll alternatívái
A PoS ugyan egy közkedvelt konszenzusos és érvényesítési módszernek tűnik, és egyre nagyobb népszerűségnek örvend, vannak azonban más mechanizmusok is, amelyek közül néhány a tét igazolásából fejlődött ki.
A munka bizonyítása (PoW)
A Bitcoin mechanizmusa, a munka bizonyítása, a bányászokra támaszkodik, akik versengenek a következő blokk létrehozásáért és jutalmak megszerzéséért.
A delegált tét igazolása (Delegated proof of stake)
Az érméiket megstakelő felhasználók szavazhatnak azokra, hogy kik hozzanak létre egy új blokkot. Az EOS és a Cardano jó példák erre a mechanizmusra.
A jogosultság igazolása (Proof of authority)
Az ezt a protokollt használó blokkláncok meghatározott csomópontokra, úgynevezett jogosultságokra támaszkodnak, amelyek speciális engedéllyel rendelkeznek az új blokkok ellenőrzésére és létrehozására.
Égetés igazolása (Proof of burn)
Az új résztvevők akkor bányászhatnak ebben a hálózatban, ha elégetnek bizonyos számú érméket. Ez azt jelenti, hogy pénztárcákba küldik azokat, amelyekből az érméket nem lehet visszaszerezni, ezzel hatékonyan megsemmisítve azokat. Minél több valutát éget el egy befektető, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy kiválasztják a következő blokk érvényesítésére és hogy jutalomban részesül. A Slimcoin a proof of burn módszert használja.
A kapacitás igazolása (Proof of capacity)
A kapacitás igazolásával a projekthez leginkább rendelkezésre álló merevlemez-területtel rendelkező csomópontok vannak a legjobb helyzetben a következő blokk érvényesítéséhez és jutalmak megszerzéséhez. A Signum ezt az ellenőrzési módszert használja.
Az eltelt idő igazolása (Proof of elapsed time)
Az Intel által kifejlesztett módszer, az eltelt idő igazolása a PoW-hoz hasonlóan a bányászokra támaszkodik, de egy megbízható rendszert használ a verseny és az energiafelhasználás csökkentéséhez. A Sawtooth Hyperledger érme ezen a mechanizmuson alapul.
Mit jelent a Proof of Stake az egyéni befektetők számára
Az egyéni befektetők számára a PoS alacsonyabb költségeket és egy hatékonyabb módszert kínál kriptovaluták vásárlására, azok eladására és a kriptoval való kereskedésre. Így hasznosabbak a mindennapi tranzakciókban, mint a PoW-on alapuló kriptok.
Mivel a PoS kisebb számítástechnikai teljesítményt igényel, mint a PoW, csökkenti az adott hálózaton végzett tranzakciók környezeti hatását, vagyis környezetkímélőbb. Ez pozitívum a befektetőknek, különösen amióta a Bitcoint erős kritikák érték a nagymértékű energiafelhasználás és a környezetre gyakorolt hatásával kapcsolatban.
Néhány PoS-on alapuló hálózat felhasználói már egészen kis mennyiségű kriptovalutát is stakelhetnek, hogy jutalmat szerezzenek új blokkok létrehozásáért és tranzakciók érvényesítéséért.
Azok számára, akik bányászattal kívánnak kriptovalutát szerezni, a PoS protokoll egy jó alternatívát kínál a PoW-hoz, amely kizárólag drága számítógépekkel történő bányászatot támogat.
Tőkéd veszélyben van
Érdemes befektetni a Proof of Stake érmékbe?
A PoS konszenzus mechanizmusa biztonságosabb lehet, mint a Proof-of-Work. A PoW esetében a támadások 51%-a valós veszélyt jelent. Ez akkor történik, amikor a bányászok egy csoportja a hálózat bányászati teljesítményének több mint 50%-át birtokolja, mivel a blokklánc a többségi tulajdonnak köszönhetően manipulálható.
A PoS esetében azonban a támadások 51%-át sokkal nehezebb végrehajtani. Ennek az az oka, hogy egy csoportnak az érmék több mint 50%-át kell birtokolnia ahhoz, hogy többségi részesedést szerezzenek. Ezt sokkal nehezebb elérni, mint a bányászati teljesítmény többségének megkaparintását.
A PoS-nak továbbá megvan az az előnye is, hogy decentralizáltabb, mint a PoW. Utóbbi esetében a legnagyobb és legerősebb bányászok általában azok, akik új blokkokat találnak. Ez központosításhoz vezethet, mivel a bányászok kis csoportja irányítja a hálózatot.
A PoS segítségével bárki, aki rendelkezik érmével, validálhatja a tranzakciókat. Ez azt jelenti, hogy kisebb annak az esélye, hogy a hálózat irányítását egy kisebb csoport veszi át.
A PoS egy új módszer a konszenzus mechanizmusok elérésére egy decentralizált hálózatban. Energiahatékonyabb, mint a PoW, és egy biztonságosabb és decentralizáltabb hálózatot kínál. Ha alternatívát keresel a PoW érmékre, például a Bitcoinra és a Litecoinra, akkor érdemes megfontolni a PoS érméket.
Következtetés
A PoS kriptovaluták stakelése kétségtelenül az egyik legelterjedtebb és leghatékonyabb módszer a passzív jövedelemszerzésre. Sok esetben már néhány dollár értékű kriptovalutával is elkezdhetsz jutalmakat gyűjteni. Ezzel együtt azonban van néhány kockázat, amelyet jó, ha figyelembe veszel, mielőtt belevetnéd magad egy PoS kripto projektbe. Mindenképpen bizonyosodj meg arról, hogy átlátod a kockázatokat és érted a kripto valutákat. Találd meg a számodra megfelelőbb érmét, amibe hajlandó vagy befektetni, és győződj meg arról, hogy ez valóban egy jó befektetés. És ha készen állsz, kriptoba invesztálni valóban remek módja lehet annak, hogy passzív jövedelemre tegyél szert.
Tőkéd veszélyben van