Kezdjük, a legelején: mi az az okosszerződés? A “smart contract” számítógépes kódok halmaza, amelyek a blokkláncon futnak mint egy program. Ez az alkalmazás tartalmazza az összes szerződéssel valamint a szerződő felekkel kapcsolatos információkat, melyet bármelyik fél bármikor megtekinthet.
Ebben az útmutatónkban bemutatjuk az okosszerződések funkcióit, felhasználási lehetőségeit, előnyeit, hátrányait, és a történetét is. Ha többet szeretnél megtudni a kripto világ egyik fő pilléréről, akkor olvasd tovább ezt a cikket.
Mi az az okosszerződés?
Az okosszerződések olyan blokkláncon tárolt digitális szerződések, amelyek előre meghatározott feltételek teljesülése esetén automatikusan végrehajtásra kerülnek.
Mivel az okosszerződések automatizáltak, nincs szükség közvetítőre. Ez átláthatóvá, megbízhatóvá és hatékonnyá teszi őket. A hagyományos szerződésekkel ellentétben az okos szerződések mikor-és-akkor kijelentéseket tartalmaznak. Konkrétan az eladó azonnal megkapja a pénzt, a vevő pedig az eszközt, a szolgáltatást.
Az okosszerződések egyszerű digitális programokra épülnek, melyek a blokkláncon vannak tárolva az érmékre és a kripto tárcákra vonatkozó információkkal együtt.
Egy kis történelem
Az okosszerződés koncepciója még az úttörő kriptovaluta, a Bitcoin megjelenése előtt kialakult. Mivel akkor a technológia nem volt elég fejlett, így eleinte csak az elméletben létezett.
A koncepciót a magyar származású amerikai Nick Szabo mutatta be 1994-ben. Az informatikus ötlete arra épült, hogy olyan digitális szerződés félét hozzon létre, amely lehetővé teszi a hálózatokon keresztül történő tranzakciókat. Ennek az okosszerződésnek négy célja volt: követhetőség, szerződéses jogviszony, hitelesíthetőség és végrehajthatóság.
A technológiai fejlődés a 2010-es évek közepére, az Ethereum blokklánc megjelenésekor jutott oda, hogy ezek az okosszerződések igazán használhatóvá és népszerűvé váljanak.
Az 1964-ben született Szabo, akinek édesapja az 1956-os forradalomban harcolt, nem csak az okosszerződések miatt híres. Szabo alkotta meg Bitgold-ot, amely a BTC inspirációjául szolgált. A kripto közösségben ezért sokan máig úgy tartják, hogy ő lehet a Satoshi Nakamoto-álnév alatt dolgozó Bitcoin-feltaláló. Szabo azonban mindig tagadta ezeket az állításokat.
Hogyan működnek az okosszerződések?
Az okosszerződés automatikus teljesülése akkor valósul meg, ha a feltételek bekövetkeztekor a szerződésteljesülés bekerül a blokkláncba.
Ezek a szerződések a “mikor-és-akkor” elv alapján működnek: a feleknek először a feltételeiket, valamint a tranzakció végrehajtásának módját kell megállapítaniuk. Az okosszerződések emellett tartalmazniuk kell a kivételeket és az esetleges viták megoldásának kereteit is.
Miután az összes feltételt elfogadták, azokat kódokká alakítják. Miután az adatokat feltöltötték a blokklánc hálózatra, azokat már nem lehet megváltoztatni, és mindenki számára látható lesz.
Mire használják az okosszerződéseket?
Az okosszerződéseket a decentralizált tőzsdéken történő adásnál-vételnél veszik igénybe, és emellett kulcsfontosságúak a kriptovalutákon alapuló decentralizált alkalmazások fejlesztésében.
Praktikusan úgy írhatjuk le, hogy a kripto tőzsde összekapcsolja a vevőket az eladókkal, így létrejön az okosszerződés.
Az első lépésben az eladó elküldi a kriptovalutát az okosszerződésben megadott címre. Ezután egy kód ellenőrzi, hogy teljesült-e a tranzakció. Amint a kód “zöld utat ad”, hogy mindkét fél teljesítette a szerződésben foglaltakat, mind a két fél megkapja a megállapodás szerinti jövedelmet. Ha a megállapodás egyik feltétele valami miatt nem teljesül, ilyenkor a kriptopénz automatikusan visszakerül az eredeti tulajdonosához.
A DEX-en történő kereskedések mellett az okosszerződéseket kripto érmék és dAppok létrehozására is használják. Sőt pénzügyi eszközként is használhatók a decentralizált pénzügyi szektorban.
Az okosszerződések előnyei
Nézzük akkor meg részletesebben a blokklánc technológia és az okosszerződések kombinációjának főbb előnyeit:
Átláthatóság és gyorsaság
Az okosszerződések legkedvezőbb tulajdonságai között megtalálható az átláthatóság és a gyorsaság. Amint a smart contractokban teljesülnek a feltételek, azok azon nyomban végrehajtásra kerülnek. Mivel ezeket a blokkláncok tárolják, és nincs semmilyen közvetítő, harmadik fél – akinek lehetősége lenne belenyúlni vagy manipulálni -, így ezek teljesen transzparensek.
Precízió
Az okosszerződések nem a kacifántos jogi nyelven megírt kontraktusok. Ezek pontos, precíz módon írják le az üzleti feltételekkel kapcsolatos összes részletet. Mielőtt felkerülnek a blokkláncra, minden egyes okosszerződés tesztelésen megy keresztül. Mivel a szerződések automatizáltak, a hibáknál az emberi tényező nem játszik – csak ha szándékosan manipulálják őket.
Biztonság
Az okosszerződéseket a fejlesztők úgy alkották meg, hogy biztonsági rendszerekkel látták el őket. Ezeknek a biztonsági programoknak köszönhetően, a szerződések miután felkerültek a bokkláncra, feltörhetetlenek. Sőt természetesen minden tranzakció titkosítva lesz.
Változatosság
A kripto tranzakciókon kívül az okosszerződéseket használják a pénzügyekben, az egészségügyben és a szerencsejáték iparban is. Azaz nem csak a kripto világban terjedt el.
Az okosszerződések hátrányai
Az okosszerződéseknek vannak persze hátrányai is.
Nem lehet módosítani az adatokat
Nevével ellentétben, az okosszerződések nem módosíthatóak. Miután az eladó-vevő páros meghatározta az üzlet paramétereit, a szerződő felek egyike sem lesz képes frissíteni vagy megváltoztatni azokat. Az adatok megváltoztatásának egyetlen módja egy új tranzakció létrehozása, ami azonban technikai hibákhoz vezethet a kódban.
Kiskapuk a szerződésekben
Az okosszerződésekben gyakoriak a jogi hézagok vagy kiskapuk, amit egy avatatlan fél sokszor nem is vesz észre. A hagyományos szerződésekben gyakran ezért használnak közvetítőket.
Kódokkal kapcsolatos problémák
Nagyon ritkán szoktak előfordulni, de az az okosszerződések alapkódjait – mivel nyílt forráskódúak – tehetségek hackerek akár fel is törhetik.
Az okosszerződések felhasználási módjai
Az okosszerződések sokkal többek mint a blokkláconra felkerülő kripto ügyletek.
Pénzügyek
A decentralizált pénzügyi szektor számára óriási lökést adtak az okosszerződések. Mivel nem kell közvetítő, ezek a modern digitális szerződések felhasználhatók a pénzügyi adatok rögzítéséhez és a peer-to-peer hitelezéshez is.
Zeneipar
Az okosszerződések kulcsszerepet játszanak a zenei NFT-kben. A nem helyettesíthető token (NFT) egy egyedi digitális azonosító, amelyet a blokkláncban rögzítenek, és a tulajdonjog és a hitelesség igazolására szolgál. Nem másolható, nem helyettesíthető és nem osztható fel. Ezek az önvégrehajtó szerződések automatizálják a teljes folyamatot, beleértve a jogdíjak elosztását is, biztosítva, hogy a művészek megkapják a méltányos részüket, amikor a zenéjüket megvásárolják vagy eladják.
Játékipar
A digitális játékiparban az okosszerződések lehetővé teszik a játékosok számára, hogy kereskedjenek a játékbeli tárgyakkal. A GameFi játékok a “play-to-earn” modellt használják a játékosok jutalmazására, amiket digitális érmék formájában kapnak meg.
Egészségügy
Az okosszerződések egyre nagyobb teret nyernek az egészségügyi ágazatban is: felhasználhatók a betegek adatainak biztonságosabb és gyorsabb tárolására, küldésére, a betegnyilvántartás hitelességének megerősítésére, de akár a gyógyszerkészletek ellenörzésére, sőt klinikai vizsgálatok lefolytatására is.
További területek, ahol előszeretettel használják az okosszerződéseket:
- A digitális személyazonosság kezelésében
- Szavazási folyamatokban
- Határokon átívelő fizetésekben
- Az ellátási lánc szervezésében
- A szellemi tulajdon védelmében
- HR menedzsmentben
Végszó
Az emberek kriptovalutákat cserélhetnek, vagy biztosítékot helyezhetnek el, és kölcsönt kaphatnak a tőzsdén. Ebben az okosszerződések segíthetnek, amelyek végrehajtják ezeket a tranzakciókat és beszedik a tranzakciós díjakat. Az okosszerződés egy olyan digitális szerződés, amelyet aláírtak és tárolnak egy blokklánc-hálózaton, és amely automatikusan végrehajtódik, ha a szerződés feltételei teljesülnek.
Az okosszerződések így kiváltják a közvetítőket, nincs szükség harmadik félre. Az egyre bővülő felhasználási területe – ami elsősorban a megbízhatóságának és gyorsaságának köszönhető – fényes jövőt ígér a digitális okoszerződéseknek.