A pénzügyi szektoron belül megkezdődtek a viták arról, hogy a BRICS digitális valuta hamarosan felválthatja a „petrodollárt”, hivatalos nevén az USA dollárt – számolt be róla cikkében a Cryptonomist.
A BRICS-országok digitális valutája még nem létezik, és nem is blokklánc-alapú kriptovaluta lesz. Ehelyett egy CBDC lesz, amely nagyon hasonlít a már létező, kínai digitális jüanhoz vagy a digitális dollárhoz. A Fed szakértői már tanulmányozzák a tervezett, digitális valutát, de egyelőre még nem indítják útjára.
A BRICS digitális valuta a petrodollár helyébe lép
1999-ben az Európai Unió egyes államai úgy döntöttek, hogy közös valutát, az eurót és egy új közös központi bankot, az EKB-t hoznak létre. Az euró nem volt digitális valuta, mert akkoriban még nem léteztek natív digitális valuták, és a nemzeti valuták kiváltására tervezték. Ám egy ideje már a BRICS-országok is tárgyalnak egy közös valuta létrehozásáról.
Ez azonban elsősorban a központi bankok által kibocsátott, natív digitális valuta (ún. CBDC), de úgy tűnik, nem a nemzeti valuták kiváltására szánták.
A BRICS eredetileg négy országból állt (Brazília, Oroszország, India és Kína), amelyhez később Dél-Afrika is csatlakozott. A közelmúltban Egyiptom, az Egyesült Arab Emírségek (EAE), Etiópia és Irán is csatlakozott.
Monetáris téren nem az a céljuk, hogy nemzeti valutáikat egyetlen közös valutával váltsák fel. Inkább az, hogy megkérdőjelezzék az amerikai dollárnak, mint a világ referenciavalutájának a szerepét.
Másrészt a BRICS-hez csatlakozó országok közül legalább három (Oroszország, Kína és Irán) erősen Amerika-ellenes. További három (Brazília, India és az Egyesült Arab Emírségek) pedig igyekszik növekedést elérni, hogy vezető szerepet vívjon ki magának a világpiacon.
A legjobb kriptovaluták 1 dollár alatt
- A 10+ legjobb kriptovaluta, amit 1 dollár alatt megvehetsz
- A B2C által kiválogatott legjobb kriptók
- Listázott vagy előértékesítés alatt álló érmék
A viszonyítási alap a “petrodollár” helyett a BRICS digitális valuta lesz
Az amerikai dollár több évtizeden át volt a globálisan irányadó valuta, különösen a Szovjetunió által vezetett kommunista blokk összeomlása óta. Gyakran “petrodollárnak” is nevezik, mivel a globális olajpiacot ténylegesen amerikai dollárral (USD), és nem nemzeti valutákkal táplálják és irányítják.
Tény, hogy Kína felemelkedésével az USA már nem uralja abszolút módon a világot, ezért nemzeti valutájuk már nem a globális olajpiac egyedüli és vitathatatlan ura. Kína tehát elsősorban egy olyan alternatív, globális olajpiacot próbál létrehozni, amelyet már nem az USD táplál.
Talán ezért is hozta létre néhány évvel ezelőtt a digitális jüant, amelynek azonban úgy tűnik, nincs reális esélye arra, hogy globális szinten felváltja a petrodollárt.
A digitális jüan kudarca
A digitális jüant a kínai központi bank indította útjára nemzeti valutájának, a jüannak (vagy renminbi-nek) natív, digitális változataként. Ez gyakorlatilag Kína CBDC-je. Bár már néhány éve forgalomban van Kínában, egyáltalán nem volt sikeres. Ennek oka valószínűleg a túlzott központosítása. Valójában a hagyományos jüan is centralizált, a natív digitális valuta sokkal rosszabb ebből a szempontból, mert megköveteli, hogy minden tranzakciót a központi bank főkönyvében rögzítsenek, és ezek nem anonimak.
Tekintettel arra, hogy Kínában egypárti diktatúra van, a kínaiak nagyon is tisztában vannak azzal, hogy milyen kockázatokat vállalnak, amikor olyan valutát használnak, amely lehetővé teszi, hogy az állam (és így az egyetlen párt) minden tranzakciójukat ismerje.
Mivel biztosan tudják, hogy kik a küldői és a címzettjei az összes tranzakciónak, és mivel az összegeket egyértelműen rögzítik, egyáltalán nem nehéz az állam (és így az egyetlen párt) által ellenőrzött központi banknak, hogy kémkedjen a digitális jüant használó, kínai állampolgárok minden pénzmozgása után. Emiatt a kínaiak nem bíznak benne (és tulajdonképpen igazuk is van), és nem is akarják használni.
A BRICS digitális valuta is a jüan gondjaival szembesülhet?
A BRICS-országok digitális valutájának technikai szempontból a kínai CBDC-hez hasonlónak kellene lennie. Továbbá gyökeresen különbözne az olyan decentralizált kriptovalutáktól, mint a Bitcoin. Mivel azonban úgy tűnik, hogy nem az a célja, hogy felváltsa a tagországok nemzeti valutáit, nagyon nehéz elképzelni, hogy a kínai jüanhoz hasonló problémákba ütközzön.
Ugyanakkor, ha Kína beleegyezett abba, hogy megpróbál egy közös digitális valutát kifejleszteni a BRICS-országoknak – annak ellenére, hogy már rendelkezik saját, natív digitális valutával -, az valószínűleg azért történhet, mert az ország megértette, hogy a digitális valutáját csak belföldön lehet elfogadni. Miután ott van az állam, azaz az egyetlen fél, amelyik ezt előírja. Külföldön a kínai állam nem tudja kikényszeríteni a saját valutájának használatát, így a digitális jüan globális valutaként való használatának gondolata elhalványulni látszik.
Ezen a ponton azonban fel kell tenni a kérdést: ha a BRICS-országok digitális valutája a digitális jüanhoz hasonló lesz, akkor is ugyanazokkal a problémákkal kell majd szembenéznie?
Ami a nagy pénzmozgásokat illeti, az adatvédelmi problémák kisebbek lehetnek, mivel ezek már olyan tranzakciók, amelyek aligha maradnak észrevétlenül. Ami azonban a kisebb összegű tranzakciókat illeti, ez azt jelentené, hogy mindet napvilágra kellene hozni. Vagyis meg kellene adni a központi bankoknak a lehetőséget, amelyek e digitális valuta főkönyvét kezelik majd, hogy mindet tisztán leolvassák, beleértve a küldő és a címzett nevét is.
Az USA dollár helyettesítése
Ugyanez történhetne, ha az USA kiadná a saját natív digitális nemzeti valutáját, és sikerülne globálisan bevezetni a használatát, felváltva így a jelenlegi, natív analóg dollárt. De talán nem véletlen, hogy az USA úgy döntött, hogy – legalábbis egyelőre – tartózkodik az ilyesmitől.
A petrodollárral kapcsolatban azonban meg kell jegyezni, hogy a világ legnagyobb olajimportőre már nem az USA, hanem Kína. Az USA az az ország a világon, amely a legtöbb olajat fogyasztja, de egyben jelentős olajtermelő is. Átlagosan napi 19,4 millió hordót fogyasztanak, de 11,3 milliót termelnek. Tehát a fogyasztás közel 60 százalékát sikerül hazai termelésből fedezniük, így “csak” átlagosan 7,9 millió hordót importálnak naponta.
A legnagyobb importőr Kína, napi 8,4 millió hordó átlaggal. Azért is, mert az ázsiai óriás kevesebb mint 4 milliót termel naponta. A legnagyobb exportőr viszont Szaúd-Arábia, napi 10,6 millió hordóval, majd Oroszország következik 5,2 millióval.
Ezért úgy tűnik, hogy csak Kínának van ereje arra, hogy lebontsa a jelenlegi helyzetet, amely a petrodollárt a globális piacok domináns szereplőjének tekinti.
Nem szabad továbbá elfelejteni, hogy a nyersolaj az elmúlt évtizedekben messze a legtöbbet forgalmazott árucikk a világon.
Sok múlik majd Szaúd-Arábia hozzáállásán is, amely egyrészt még mindig nagyon kötődik az USA-hoz, másrészt viszont nyilvánvalóan új kapcsolatokat nyit, különösen Kínával.
A helyzet tehát változóban van, és ebben a pillanatban nagyon nehéz meghatározni, hogy végül melyik oldal felé hajlik majd.
További hírek:
- Jön a digitális jegybankpénz? Jól halad a norvég CBDC-projekt
- A Világgazdasági Fórum szerint a központi bankok 98%-a tervez a CBDC-kkel
- Yuan Profit, Yuan Pay Group vélemények 2024-ban – Legális vagy átverés?
Az egyik legjobb tőzsdei platform
- A SEC és a FINRA által szabályozott
- Több mint 70 kriptovaluta, részvény, árucikkek és indexek
- 0% jutalék
- Elérhető számítógépről és mobilról is
- Alkalmazás iOS és Androidos készülékekre