A hatalmas mennyiségű digitális információ megőrzésére szolgáló genetikai kódtechnika olcsóbb lehet a merevlemezeknél – írja cikkében a Financial Times.
A tudósok új technológiát fejlesztettek ki a DNS genetikai kódjának felhasználására az adatok tárolásához. Ez lendületet ad az egyre növekvő mennyiségű digitális információ olcsóbb és fenntarthatóbb tárolására szolgáló hatékony megoldások keresésének. A DNS-t az adatfüggő gazdaságok potenciális megmentőjének tekintik, mivel stabil, és egyetlen grammja elméletileg 10 millió órányi, nagyfelbontású videónak megfelelő mennyiséget képes tárolni.
Most amerikai, kínai és német intézmények kutatói egy egyszerű kémiai reakcióval utánozták a hagyományos számítógépek bináris rendszerét. Lehetővé téve ezzel az információ megfelelő pontosságú és a hagyományos módszereknél sokkal gyorsabb, DNS-be történő bevitelét.
Az ígéretes, új technológia, amelyről a Nature szerdai számában számoltak be, lehetővé tenné a DNS-tárolás „valós alkalmazását”. Amely kevésbé terheli az elektromos rendszert és más erőforrásokat – mondta Long Qian, a kutatás egyik társszerzője.
„A jelenlegi adattárolási technológiák egyszerűen nem képesek tárolni és megőrizni azt a hatalmas adatmennyiséget, amelyet nap mint nap gyűjtünk és állítunk elő”
– mondta Qian, a kínai Pekingi Egyetem Kvantitatív Biológiai Központjának kutatója. „Ha az adatokat több mint 50 évig kell tárolni… az adatok DNS-ben való megőrzése olcsóbb lesz, mint a merevlemezek használata és karbantartása” – emelte ki a kutató.
Melyek most a legújabb kriptók, amikbe érdemes befektetni?
- A B2C által kiválogatott legjobb kriptó ICO-k 2024-re
- Szerezz korai hozzáférést az előértékesítésekhez
- KYC ellenőrzőtt és auditált csapatok
- Közelgő listázások a DEX-eken
Az adattárolásban a metiláció folyamata lehet a megoldás
A szintetikus genetikai kódon tárolt információ megőrzésére tett korábbi kísérletek időigényesek, drágák és hibaérzékenyek voltak. Ebben a projektben a tudósok egy természetes kémiai folyamatot, a metilációt használták ki a DNS biológiai építőköveinek, az úgynevezett bázisoknak a módosítására. (A metiláció egy biokémiai folyamat, amely során a metilcsoport (CH3) egy másik molekulához kapcsolódik.)
Mivel ez azt jelentette, hogy a bázisok vagy metiláltak, vagy nem metiláltak, ez két lehetséges állapotot adott az információ kódolásához. Hasonlóan a számítógépek által használt 0 és 1 bináris értékekhez. A metilálás potenciális előnye, hogy egyszerűbb, mint a DNS-adattárolás hagyományos módszerei. Amelyek során egyre nagyobb mennyiségű, új genetikai kódot kell felépíteni.
A kutatók a technikát olyan képek tárolására használták, mint egy pandáról készült színes kép és egy tigrisről készült, texturált kép. Ez egy felület textúrájának reprodukciója, amely a kínai Han-dinasztia idején készült.
Ha a meglévő DNS-adattárolási technikák olyanok voltak, mintha csomókat kötnének a kötélbe az információ rögzítéséhez, akkor az új megközelítés a mozgatható betűs nyomtatással egyenértékű – mondta Qian. A kutatók becslése szerint kódolási stratégiájuk potenciálisan 10 000-szer gyorsabbnak bizonyulhat a meglévő módszereknél, a költségek töredéke mellett – tette hozzá a kutató.
„A folyamat inkább olyan, mint egy ‘nyomda’, és kevésbé olyan, mintha ‘kenyérmorzsák nyomát hagynánk’. A reményt az adja, hogy ezek a dolgok kicsik, gyorsak, tartósak, nem károsítják a környezetet és olcsók” – mondta Nick Goldman, az Európai Bioinformatikai Intézet vezető kutatója. Hozzátéve, hogy a rendszer sebességének és költségeinek további értékelésére lenne szükség.
Hatalmas igény mutatkozik az adattárolás fejlesztésére
A mesterséges intelligencia növekvő használata miatt az évente keletkező adatmennyiség ma már jócskán meghaladja a zettabájtot, vagyis a gigabájt-trilliókat. Ez növeli a digitális tárolókapacitásra nehezedő nyomást, valamint a világ adatközpontjainak óriási áramigényét.
Egyes vállalatok, mint például az Amazon, a Google és a Microsoft, nukleáris energiaellátási megállapodásokat kötnek felhőalapú adatigényük kielégítésére. Az új DNS-adattárolási technika a Nature-ben szintén megjelent kísérő kommentár szerint „képes áthidalni a hagyományos megközelítések idő- és költségkorlátozásait”.
A módszer azonban még mindig kérdésekkel szembesül – mondták a tanulmány szerzői, Carina Imburgia és Jeff Nivala, a Washingtoni Egyetem munkatársai. Ezek közé tartozik a kémiailag módosított bázisok hosszú távú stabilitása, valamint a másolásukhoz és – bizonyos körülmények között – a leolvasásukhoz szükséges bonyolult folyamatok.
„Az új rendszer összköltsége meghaladja a hagyományos DNS-adattárolók és a digitális tárolórendszerek költségeit, ami korlátozza a közvetlen gyakorlati alkalmazásokat” – áll a kommentárban. „A megoldatlan kérdések megoldása segít abban, hogy a rendszer skálázhatóbbá és a gyakorlatban jobban alkalmazhatóvá váljon a felhasználási esetek széles körében” – olvasható a megjelent tanulmányban.
További hírek:
- Az ausztrál hírszerzés felhőbe költözteti a szigorúan titkos adatait
- Bárki ellophatja az adataidat, amiket a Recall összegyűjt a Windowsban
- Mennyi adat keletkezik naponta 2024-ben?
Az egyik legjobb tőzsdei platform
- A SEC és a FINRA által szabályozott
- Több mint 70 kriptovaluta, részvény, árucikkek és indexek
- 0% jutalék
- Elérhető számítógépről és mobilról is
- Alkalmazás iOS és Androidos készülékekre