Az új, balti-tengeri kikötők egyre kevésbé támaszkodnak a fekete-tengeri útvonalakra. Ugyanis az Ukrajnával fennálló konfliktus növeli annak kockázatát, hogy a fekete-tengeri szállítmányok valahol elakadnak. Emiatt most Oroszország az új kikötőkből új piacokra szeretne terjeszkedni, például Latin-Amerikába és Afrikába.
Best Wallet - Az egyik legjobb kriptovaluta pénztárca
- DeFi és Web3 hozzáférés több láncon keresztül
- Egy saját OpenAI által támogatott személyre szabott Chatbot
- Szerezz korai hozzáférést ICO és újonnan induló projektekhez
- Integrált DEX a könnyebb kriptovaluta kereskedésért
- Tárolj kriptót és NFT-t iparágvezető biztonsággal
- Elérhető Androidra és iOS-re egyaránt
Az oroszok 2030-ig 50 százalékkal szeretnék növelni a mezőgazdasági exportot
Oroszország, a világ vezető búzaexportőre, bővíti balti-tengeri kikötőit, mivel 2030-ig 50 százalékkal akarja növelni a mezőgazdasági exportját. Ezzel csökkentené a hagyományos, fekete-tengeri útvonalaktól való függőségét. Ezt közölték tisztviselők és vezetők, amelyről a Reuters cikke számolt be.
Az ország, amely a 2023/24-es szezonban legalább 72 millió tonna gabonát exportál, új piacokat keres Latin-Amerikában és Afrikában. Így diverzifikálja hagyományos észak-afrikai és közel-keleti gabonapiacait.
Az elmúlt évtizedekben a Fekete-tengeri kikötőkre támaszkodott a virágzó mezőgazdasági export lebonyolításában, de az Ukrajnával fennálló konfliktus miatt a térség kockázatossá vált a hajós szállításra. Mivel mindkét fél rendszeresen támadja egymás létesítményeit és infrastruktúráját.
„A tavalyi rekordtermés megmutatta, hogy az exportra irányuló rakodások ütemét tekintve nincs elég kapacitásunk” – mondta Kszenyija Bolomatova, aki a több fekete-tengeri terminált is birtokló, állami ellenőrzésű OZK nevű mezőgazdasági konglomerátum helyettes vezetője a dél-oroszországi Szocsiban tartott iparági találkozón.
Két új kikötőt nemrég már megnyitottak
Az elmúlt 18 hónapban Oroszország két nagy kikötőt, a Vlagyimir Putyin elnök szülővárosától, Szentpétervártól nem messze fekvő Viszockij és Lugaport kikötőt indította be a Finn-öbölben.
Viszockij 2023 áprilisában szállította az első gabonát, míg Lugaport idén júniusban kezdte meg a működését. A tulajdonos Novaport szerint a kapacitás 2025 elejére várhatóan eléri a 7 millió tonnát.
Dmitrij Rylko, az IKAR mezőgazdasági tanácsadó cég munkatársa szerint a két kikötő évente akár 15 millió tonna mezőgazdasági exportot, köztük gabonát is képes lesz kezelni. Ez a 2024/25-ös szezonra prognosztizált 60 millió tonnás orosz gabonaexport negyedét jelentené.
A Primorszkij UPK magáncég szintén tervez egy gabonaterminált a Primorszkij kikötőben, amelynek kapacitása elérheti az 5 millió tonnát.
Oroszország világ legnagyobbja akar lenni búza, kukorica, borsó és árpa szállításában
Putyin azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ig 50 százalékkal növelje a mezőgazdasági exportot. Mégpedig annak a stratégiának a részeként, amellyel az ország Brazília, az Egyesült Államok és Kína mellett egy új mezőgazdasági nagyhatalomként kívánja megszilárdítani a pozícióját. Oroszország egyébként az elmúlt évtizedben a világ legnagyobb búza-, kukorica-, árpa- és borsóexportőre lett. De a további növekedést a szállítási kapacitás szűk keresztmetszete korlátozhatja.
Az elmúlt két év rekordtermését követően több orosz kikötő bejelentette, hogy tervezi a kapacitás növelését. És a balti-tengeri terminálok várhatóan gyorsabb ütemben bővülnek majd.
„A balti-tengeri terminálok kapacitásának bővítése valójában gazdasági, szállítás-biztonsági és szuverenitási kérdés”
– közölte a Novotrans egy e-mailben küldött kommentárban.
Az orosz kereskedelmi forgalom és szállítmányok eddig nem szenvedtek nagyobb fennakadást a Balti-tengeren. Itt a partvonal 96 százaléka NATO-tagországokhoz tartozik, köztük Finnországhoz és Svédországhoz.
Ezzel szemben a Fekete-tengeren egyre több a fennakadás, ami a Világbank jelentése szerint csökkentheti a globális gabonakínálatot. Két héttel ezelőtt például egy Egyiptomba gabonát szállító, ukrán hajót rakéta találat ért. Augusztusban pedig, az orosz helyi hatóságok szerint Ukrajna elsüllyesztett egy üzemanyagtartályokat szállító kompot Kavkaz kikötőjében. Amelyet egyébként gabona átrakodására is gyakran használnak.
A Balti-tengeren most jobban megéri szállítani
Oroszország a 2023/24-es szezonban 62 millió tonna gabonát exportált tengeri útvonalon keresztül. A szállítások 90 százaléka a Fekete-tengeren haladt át, és leginkább a közel-keleti és észak-afrikai piacokra irányultak. Ez az arány a balti-tengeri infrastruktúra növekedésével jócskán csökkenhet.
A Reuters nyilvánosan elérhető adatokon alapuló számításai szerint a balti-tengeri kikötők 1,5 millió tonna gabonát rakodtak be az elmúlt szezonban. Ez háromszoros növekedés az előző szezonhoz képest, de még mindig csak 2,4 százaléka a teljes orosz exportnak
„Logisztikai szempontból a Balti-tenger a gabonaexport esetében többféle előnnyel jár” – mondta Darya Snitko, a Gazprombank, Oroszország egyik legnagyobb bankjának és a mezőgazdasági termelők egyik legnagyobb hitelezőjének alelnöke. Szerinte mivel a balti terminálok nagyobb hajók kezelésére is képesek, hozzájárulhatnak az összköltségek csökkentéséhez.
„A Balti-tengerről érkező szállítmányok megelőzik az Azov-fekete-tengeri térségből érkező szállítmányok gazdaságosságát a Földközi-tengeren kívüli, afrikai országokkal és Ázsiával folytatott kereskedelemben” – tette hozzá.
A Rusagrotrans logisztikai vállalat adatai szerint a gabonát a Viszockij kikötőből Algériába, Brazíliába, Kubába, Maliba, Mexikóba, Marokkóba, Nigériába és Tunéziába küldik.
További hírek:
- Teljesen legális lehet a kriptobányászat Oroszországban
- Emelkedik az olaj ára: a teherhajókat megtámadják, az oroszok kevesebbet szállítanak
- Hol vásároljunk részvényeket 2024-ben? – Részvények vásárlása részvény brókereknél
Az egyik legjobb tőzsdei platform
- A SEC és a FINRA által szabályozott
- Több mint 70 kriptovaluta, részvény, árucikkek és indexek
- 0% jutalék
- Elérhető számítógépről és mobilról is
- Alkalmazás iOS és Androidos készülékekre